Alapítók

 

                       

Pannon Egyetem, Mérnöki Kar

A 2013-2016 közötti időszakra Kutató Kar címmel kitüntetett Mérnöki Kart az akadémiai és gazdasági élet szereplőivel való sikeres együttműködés és nyitottság jellemzi. A Kar a klasszikus mérnökképzés hagyományaira építve napjainkra a műszaki és a természettudományok nemzetközileg elismert oktatási és kutatási központjává vált. A Kar célja, hogy a klasszikus mérnökképzés értékeit és hagyományait megőrizve új tudományterületeken is kiemelkedő oktató és kutató intézmény legyen, képzései profilját – mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból – a társadalom és a gazdaság mindenkori igényeihez igazítsa.

Fő küldetése, hogy hallgatóinkból korszerű elméleti és gyakorlati tudással felvértezett, ismereteiket alkotó módon hasznosítani képes szakembereket képezzünk, akik sikeresen helytállnak a műszaki és természettudományos feladatok megoldásában, s magukat tovább képezve – élethosszig tartó tanulással – a jövő kihívásait is felkészülten fogadják. A színvonalas oktatáshoz kapcsolódva, annak folyamatos megújulását biztosítva nemzetközi szinten is elismert és innovatív kutató-fejlesztő tevékenységet végzünk az alapkutatásoktól az alkalmazott kutatásokig, elősegítve a hazai ipar versenyképességének növelését.

A Mérnöki Kar a hazai műszaki felsőoktatás széles képzési lehetőségeit nyújtja hallgatói számára. Jelenleg 8 alapszakon (anyagmérnöki, biomérnöki, gépészmérnöki, környezetmérnöki, mechatronikai mérnöki, vegyészmérnöki, kémia, környezettan) kezdhetik meg tanulmányaikat hallgatóink, majd 6 mesterszakon (anyagmérnöki, környezetmérnöki, mechatronikai mérnöki, vegyészmérnöki, vegyész, környezettudományi) és végül két doktori iskola (Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok; Kémiai és a Környezettudományi) keretein belül folytathatják tanulmányaikat és a kutatómunkát. Az élethosszig tartó tanuláshoz számos szakirányú továbbképzést is kínálunk.

Az országos felmérések szerint – figyelembe véve az oktatók, hallgatók kiválóságát, infrastruktúrát – a Mérnöki Kar egyike az ország legszínvonalasabb mérnökképzést gondozó intézményeinek. Hallgatóink oktatása jól felszerelt laboratóriumokban és tantermekben zajlik, amelyek fenntartását az ipar is nagymértékben támogatja, jelezve azt, hogy a fiatal, jól felkészült mérnökökre nagy az igény a termelő vállalatoknál. Kapcsolatainknak köszönhetően számos ösztöndíjjal tudjuk kiemelkedő tanulmányi eredményeket felmutató, illetve a szociálisan rászoruló hallgatóinkat támogatni, szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítunk vezető hazai iparvállalatoknál.

A diplomával rendelkezők számára számos szakirányú továbbképzési szakunkon kínálunk fejlődési, továbbtanulási lehetőséget. Képzéseink tematikái jól alkalmazkodnak a gazdasági szféra igényeihez, a munkaerőpiac gyors változásaihoz. Gyakorlatias tudásanyaggal és az adott területen elismert szakemberekből álló oktatói gárdával segítjük a jelentkezők szakmai tovább- és átképzését.

A Mérnöki Karon folyó kutatás-fejlesztési munka színtere 21 elismert kutatóműhely, amelyek működéséhez iparvállalatok, régiós és országos pályázati források, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Európai Unió pályázati támogatásai járulnak hozzá. A kutatások a természettudomány és a műszaki tudományok számos területén folynak, több esetben az országban egyedülálló interdiszciplináris témákban.

Karunk kilenc intézetének tudományos kutatási bázisát a nemzetközileg elismert, kiváló kutatási eredményekkel büszkélkedő, széleskörű tudományos és ipari tapasztalatokkal felvértezett professzorok és vezető oktatók adják. A színvonalas kutatásokhoz nélkülözhetetlen korszerű eszközállomány az országos viszonylatban kiemelkedően eredményes pályázati tevékenységünknek és az iparvállalatok támogatásának köszönhető. A Mérnöki Kar kutatás-fejlesztési témáinak palettája a fotokatalízistől a szén nanocsöveken át, a gyártásautomatizáláson és járműirányításon keresztül a gumibitumenig terjed.

A Pannon Egyetem Mérnöki Karán országos összehasonlításban is kiemelkedő a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók aránya. Tudományos tevékenységünk intenzitását és jelentőségét jól illusztrálja a Scopus adatbázisban nyilvántartott nemzetközi publikációink száma és aránya. A 3690 publikáció csaknem 20%-a kémia, 12,4%-a pedig vegyészmérnöki tudományterületen született. Kiemelendő, hogy a tíz jelentős kutatási terület közül hét a mérnöki kar kutatási és képzési területéhez illeszkedik. A Mérnöki Kar tudományos műhelyei kiemelkedő hazai és külföldi intézményekkel állnak kutatási együttműködésekben, közös publikációval dokumentálható szakmai kapcsolatban.

HIDROFILT Kft.

A HIDROFILT Kft.-t 1990 januárjában alapították magyar szakemberek víz és ipari szennyvízkezelési feladatok magas színvonalú megoldására. Az alapító tagok (egyben tulajdonosok) a rendszerváltás előtt az állami alapítású Nagykanizsai Finommechanikai Vállalatnál illetve annak jogutódainál voltak alkalmazásban. A Finommechanikai Vállalat a kis-közepes méretű víz és ipari szennyvízkezelő rendszerek kijelölt gyártója és szállítója volt Kelet-Európa területére. A gyárban 1600 fő dolgozott, amelyből mintegy 280 fő foglalkozott a vízkezelő rendszerek tervezésével és gyártásával. A Hidrofilt Kft tulajdonosi köre és a munkatársainak jelentős része ebben a cégben alapozta meg a szakmai gyakorlatát.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város

Nagykanizsa közepes méretű megyei jogú város Zala megyében. A Nagykanizsai járás központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Földrajzilag a város egész területe a Zalai-dombság területén fekszik, délebbi részei pedig a Zalaapáti-hát részét képezik.

Évszázadok óta tölti be az összekötő kapocs szerepét észak és dél, kelet és nyugat között. A kereskedelemben mindig is fontos szerep jutott a városnak. Nagykanizsa gazdag történelmet tudhat magáénak: már az őskorban is lakott volt, később a rómaiak vetették meg itt a lábukat. Kanizsa nevével írásos formában először IV. Béla adományozó levelében találkozhatunk 1245-ben, amikor is "Knysa" formában említik, jelentése hercegé, fejedelemé. Arra, hogy Kanizsának vára is volt egykor, Károly Róbert egyik levele utal. A török támadások idején, főként Szigetvár eleste után Kanizsa vára fontos védelmi szerepet tölt be Thúry György várkapitánnyal az élén. A vár felszabadítása - 1690 - után Bécs határoz Kanizsa sorsa felett, a várat lebontásra ítélik, de köveiből megindul az építkezés az 1700-as években. Ma is a legszebb látnivalók közé tartozik a vár tégláiból épült Alsóvárosi templom - melynek szenteltvíztartóját török sírkőből faragták -, valamint a város legrégebbi épülete, mely a Thúry György Múzeumnak ad otthont, udvarán egy török időkből származó kúttal. A vár emlékét az 1998-ban felállított Várkapu Emlékmű őrzi.

A város fénykora a XIX. századra tehető: előbb a környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá fejlődött. A vasútvonalak megépítése után fontos forgalmi csomóponttá nőtte ki magát. A város mai arculata is őrzi a régi idők hangulatát, dimbes-dombos utcái mellett sok parkos zöldterülettel büszkélkedhet. A város főterén áll a szinte már Nagykanizsa szimbólumának tekintett Vasemberház épülete, nevét az oldalán látható páncélos vitézről kapta, mely egy vaskereskedő cégére volt.

A város kulturális élete meglehetősen élénk, gasztronómiai, hagyományőrző és zenei fesztiválok színesítik a palettát. Meghatározó nagyrendezvényünk a Város Napja (április), mely kicsiknek és nagyoknak is egyaránt remek szórakozást nyújt.